Ha fontos információja van a csatornával kapcsolatban, ide írjon

kerekhegy.csatorna@gmail.hu

------------------------------------------------------------------------------------

A közműves szennyvízelvezetés szabályai

85. §

1) A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles.

(2) A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználókat.

85/A. §

(1) A háztartási szennyvizet a törzshálózatba juttató szivattyúnak, vákuumszelepnek és ezek műtárgyainak, szerelvényeinek (a továbbiakban együtt: szennyvíz beemelő)

a) a szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése - a víziközmű-szolgáltatóval történő eltérő megállapodás hiányában - az ellátásért felelős,

b) a működtetése működőképességének és üzembiztonságának, üzemképes állapotának folyamatos fenntartása a víziközmű-szolgáltató feladata.

(2) A szennyvíz beemelő működtetéséhez a felhasználó biztosítja:

a) a szennyvíz beemelő megközelítésének és hozzáférhetőségének korlátozásmentes lehetőségét, valamint

b) eltérő műszaki kialakítás vagy megállapodás hiányában a szennyvíz beemelő folyamatos energiaellátását.

(3) A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz korábban csatlakozott és e rendelet hatálybalépése után a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelők esetében az üzemeltetési feladat átvételekor a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik:

a) a szennyvíz beemelő műtárgy ingatlanon belüli elhelyezkedését, közterület felőli megközelíthetőségét, a hozzáférhetőség módját, a jellemző méreteit és anyagát,

b) a szivattyú vagy a vákuumszelep műtárgyon belüli elhelyezését, típusát, - ha ismert - a gyártási évét, műszaki állapotát és az utolsó felújítás időpontját,

c) a szennyvíz bekötővezetékhez, esetleg a házi vízhálózathoz csatlakozó szerelvények méretét, fajtáját,

d) az energiaellátó vezeték csatlakozási pontjait, a beépített elektromos védelmi berendezések jellemző paramétereit,

e) a helyszínen készült vázrajzokat műszaki szükség szerinti részletességgel vagy azt a tényt, hogy a felhasználó által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek megfelelőek,

f) egyéb, az átadó vagy az átvevő által lényegesnek tartott megállapításokat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feladat elmulasztására visszavezethető kárért a víziközmű-szolgáltató nem felel. A mulasztás bizonyítása a víziközmű-szolgáltató feladata.

(5) Ha arra korábban nem került sor, a korábban csatlakozott és a műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz e rendelet hatálybalépése után a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelő akkor kerül az ellátásért felelős vagy rendszerfüggetlen víziközmű-elem estében a víziközmű-szolgáltató tulajdonába, amikor a fő szerkezeti egység cseréje (új szivattyú, vákuumszelep vagy műtárgy beépítése) válik szükségessé, vagy megvalósul annak felhasználási helytől független energiaellátása.

(6) Az ellátásért felelős a Vksztv. 11. §-ban előírt beruházási terv alapján gondoskodik a (2) bekezdés b) pontjában rögzített feladat felhasználási helytől független energiahálózattal történő kiváltásáról. 

86. §

(1) A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.

(2) Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(3) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.

(4) A csatlakozó szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztítónyílást kell kialakítani.

(5) Új üzem esetén a szennyvíz törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy jogerősen lezárult.

(6) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - a hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi. 

87. §

(1) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

(2) A víziközmű-szolgáltató köteles az ellenőrzést, illetve a vízzárósági - kényszer-áramoltatású rendszer esetén a működőképességi - próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a készre-jelentéstől számított 8 napon belül megtartani.

(3) Az ellenőrzés, a vízzáróság és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni.

(4) Ha a víziközművet a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez a víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, e rendelet szerint szükséges szennyvíz előtisztító berendezés üzemeltetésé - ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak - a vízügyi hatóság engedélyezi.

 

II. A mellékvízmérő felszereléséhez szükséges dokumentumok

1. Műszaki leírás, mely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok:

a) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas;

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi.

 

III. Az elkülönítetten mért, locsolást vízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részletszabályokat tartalmazó megállapodás mellékletei:

1. Műszaki leírás, amely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatait, a beépítésre kerülő mérőberendezés típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok,

a) az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz, a mérőbeépítés helyének megjelölésével,

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai.

A locsolási vízmérő telepítése során nem követelmény az önálló mérőakna kialakítása. A mérőeszköz állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a felhasználó kötelessége.

CSATORNA SOLYMÁRON

Változott az üzemeltető. Új víziközmű-törvény van életben. Minden működő cégtől megvonták az engedélyt, és új engedély kérésére utasították őket. Önkormányzati információk szerint Solymárnak három lehetősége volt: az egyik, hogy csatlakozunk a Duna-menti Regionális Vízmű Zrt-hez (DMRV), a másik a Fővárosi Vízművekkel való társulás, a harmadik pedig a Dabas és Környéke Vízügyi Kft-hez (DAKÖV) való csatlakozás. Miért csak ez a három lehetőség volt. Miért nem vizsgálták meg, hogy lehetne-e csatlakozni nyíregyházi vagy soproni céghez is. Azok még messzebb vannak

Solymár a DAKÖV mellett döntött.

A  Fővárosi Vízművekre azért nem esett a választás, mert a pilisvörösvári tisztítóműnél anomáliák vannak. De miért kellene Solymár szennyvizét oda vezetni, a solymári tisztító még felesleges kapacitással is rendelkezik.

A DMRV ellen az szólt, hogy a cég korábbi vezérigazgatója által felvázolt elképzelés szerint lényegében megszűnt volna a solymári ügyfélszolgálat, a leolvasás, a havi díjbeszedés, stb. Na és. A DMRV - nek jelenleg minden solymári ügyfele, mert Ők a vízszolgáltatók. A csatornadíj csak egy plusz sor lenne az egyébként is tőlük kapott számlán.

Solymáron jelenleg a csatornadíj bruttó 616 Ft.

A DAKÖV - hoz korábban csatlakozott településeken a csatornadíj bruttó 291 és 370 Ft között van.  

A DMRV területén a csatornadíj bruttó 369 Ft, az alapdíj 330 Ft/hó, érdekeltségi hozzájárulást nem kell fizetni a már létező csatornára rákötéskor.

Pilisvörösváron a csatornadíj bruttó 249 Ft, a solymári 40%-a, az alapdíj 70 Ft/hó. 

A fentiekre figyelemmel, akár jó döntés is lehetne egy másik országrészben (tényleg nagyon jól működő) szolgáltatóhoz való csatlakozás. Ha a csatornadíj és érdekeltségi hozzájárulás alkalmazkodna az ottanihoz a csatlakozás miatt. Vagyis a csatornadíj Solymáron ezután a fele lenne a mostaninak, ahogy az DAKÖV területén van. A fogyasztók érdekei szerint beláthatatlan, miért jó egy másik országrészben (ugyan nagyon jól) működő szolgáltatóhoz csatlakozni, ahelyett, hogy mondjuk oda csatlakoznánk, ahova már mindenki csatlakozva van a vízszolgáltatás miatt. 

Oldal: CSATORNÁZÁS
SOLYMÁR KEREKHEGY - © 2008 - 2025 - solymar-kerekhegy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat